Hoztam nektek egy részletet a Drága Sam című könyvből.(erre utal a cím is) Egy nagypapa levelei autista unokájához szeretetről, veszteségről és az élet ajándékairól, röviden erről szól a könyv.
Ha egy sötét alagútban botorkálok, emberek társaságára vágyom, olyan emberekére akik szeretnek annyira, hogy velem botorkáljanak a sötétben, ne pedig odakintről magyarázzák, hogyan kecmereghetek ki onnan. Azt hiszem, mindnyájan ezt akarjuk.
Ha fáj valamid, keresd azoknak az embereknek közelségét, akik szeretnek, és akik elviselik a fájdalmadat anélkül, hogy ítélkeznének vagy tanácsot adnának. Ahogy múlik az idő, egyre kevésbé fogsz a tegnap után sóvárogni , és egyre jobban odafigyelsz arra, amit a ma nyújt.ű
Szerintem nagyon szép és remélem neked is tetszik. Ma újra kezdődtek a hosszú hétköznapok, de én már alig várom, hogy péntek legyen jöjjön haza a testvérem és újra hétvége legyen. Azért ezt a képet választottam mert most is nagyon sokat kell tanulnom ezért most megyek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése