Juci

Őszintén és teljes szívemből sajnálom, hogy ilyen sok ideig nem jelentkeztem. De legalább édesebb a visszatérés...Mondanám, hogy nem volt sem időm sem lelkierőm de hazudnék. Tulajdonképpen az egész az én hibám. Mostanában eléggé szétestem és nem jól osztottam be az időmet. Na de a múlt az múlt, kár rágódni rajta, így megkíméllek egy hosszú és velős beszámolótól a heteimről. Azonban egy eseményt szeretnék megosztani veletek. Életem egyik meghatározó élménye volt a tegnapi Budapest Bár koncert. Én még sosem élveztem semmilyen zenét sem így.....Hihetetlen volt. A zenészek nem csak "úgy" bejöttek a színpadra , hogy "akkor zenéljünk" hanem minden egyes hangot kiélveztek. Olyan átéléssel muzsikáltak amiket nem lehet elmondani. Ilyenkor szembesül vele az ember milyen nehéz is a zenészek élete és mennyit tanulhattak, hogy elsajátítsák ezt az egyik legszebb művészetet. Nem csak nekem tetszett, hanem mindenki másnak. Amikor vége lett a 2 órás koncertnek mindenki kiabálni kezdett. Telt ház volt. Nálam csak egyetlen egyemeber élvezte jobban....Apa. A teremben lévő összes szék beleremegett ahogy Apa a zene ritmusára dobolt a lábával...meg énekelt. De mit lehet tenni hiszen zenész.Teljesen ellazult, mosolygott.... Annyira felbuzdult, hogy elhatározta megyünk még koncertekre. Nagyon nagy zenészek.....Köszi, hogy szépen végig olvastad ezt a bejegyzést. Sokat jelentet ez nekem. Megyek mert elfáradtam a spinningben, na meg apa isteni csevapjának már érzem az illatát. Jó éjt.