2010.május 26.

Ezen a napon volt a hetem egyik legemlékezetesebb estéje. Ugyanis már megint színházban voltam. (Tudom, tudom, hogy mázlista vagyok.) De amilyen jól éreztem magam, annyira szomorú is voltam ugyanis ennek az "évadnak" utolsó előadását néztem és most pedig ki kell bírnom szeptemberig, hogy újra láthassam kedvenceimet művészkedni. Majd csak túl leszek rajta valahogy. :( A Hippolyt a lakájt néztük, ami fantasztikus volt. Talán az év legjobb darabja. Nem is talán biztosan. A zenés vígjátéknak nagyon jó volt a története és teli volt poénokkal ami nem utolsó szempont az értékelésemnél. De nem is ez a lényeg. Nos látsz bármilyen hasonlóságot a képeken? Bizony jól gondolod. Mindkettőn Én vagyok és ugyanabban a ruhában. (Bármily meglepő 3 év után még mindig jó rám. ) És az ok amiért a ruhát felvettem, sem tér el nagyon egymástól. Ugyanis akkor réges régen is színházba mentem. Csak épp Apával nem pedig Dodesszel ,és a Zsuzsi kisasszonyt néztem nem a Hippolytot. De ugyanoda és ugyanabba a ruhába mentem. Hát nem klassz? Nekem nagy nosztalgiázás volt ez....és jól esett. Mert imádom ezt a ruhát. Eredetileg a nagyon tehetséges varrónőnk Lenke varrta egy lagzira. Nagyon rákészültünk ám Anyával. Mi mentünk anyagokat nézni és végül kiválasztani ezt a szürke, fehér pöttyös csodát. Az esküvő jó volt, de aztán a ruha bekerült a szekrénybe.Sokáig nem is vettük elő csak az ilyen számomra ünnepélyes alkalmakkor mint színházba menés. :)