Ezért is költözik el az oldal. Máshol fogok blogolni. Egy sokkal de sokkal szebb helyen, ami csak azért lett ilyen fantasztikus mert Ali barátnőm megcsináltam. Nekem nagyon tetszik és remélem neked is tetszeni fog. Ott ugyanúgy nyomon követheted az életemet! http://abby.gportal.hu/
Első bejegyzésem ez volt itt: HALI! Ez az első bejegyzésem, pedig már régóta elakartam kezdeni írni mert a blogom is meg van már egy idelye de nem tudtam hogy fogjak hozzá. Valami mást akartam kitalálni mint mások,de ötlet híján elkezdtem írni. Most ami megihlet az mesélem el pontosabban írom le kedves olvasóm. Nagy örömömre ma lehulott a hó és nem is olyan kicsi mert egész nap esett! Már mindenki teljesen karácsonyi hangulatban volt kivéve persze én mert ma volt az zongoravizsgám és nagyon izgultam!(de túléltem és ez a fő) Most már én is átadom magam a téli élvezeteknek és ajánlom neked is hogy ezt tedd. Élvezd a tél örömeit, mert olyan sok mindent csinálhatsz ilyenkor. Ne lógasd az orrod inkább hívd fel a barátaidat és irány a koripálya! Jó szórakozást!
Bizony az miszerint ahogy látom csak kibírtad valahogy nélkülem az elmúlt egy hetet, és meg kell mondjam ezt nagyon sérelmezem. Persze eddig is tudtam, hogy csak a magam szórakoztatására írok de azért vártam volna, hogy legalább egy picikét megsajnáld Abiskát, hogy nem jelentkezett. De most az egyszer megbocsájtok. Figyelmeztetlek több esélyt nem kapsz!! Na de vágjunk bele a közepébe! A nemírásom(jaj de megmondtam...) oka az a picinyke tény volt, hogy nem tartózkodtam gépközelbe, ugyanis az elmúlt napokat négy barátosném társaságában Szerbiába töltöttem. Nem volt semmi 7 nap 3 lánnyal és a Mamámmal, de tudtam kezelni a helyzetet. Bár a néhányszor az ideg összeroppanás szélére kerültem attól még nagyon jól éreztem magam és reménykedem abban, hogy ők is. Mert úgysem mondanák a szemembe, hogy nem. Voltak időjárási problémáink de a hét végére már azok is megoldódtak. Ami viszont a legjobb volt az egészbe, hogy azt a pár napot amikor a Zaza is velünk volt azt nagyon élveztem és Ő is. Állandóan mosolygott és ezáltal Anyát és Aput is nagyon boldoggá tette. Szent Anyuskám már el is tervezte, hogy jövő nyáron levisszük a 3 lányt nyaralni a tengerpartra. Istenem csak valósuljon is meg! Nem igazán szeretném még jobban ecsetelgetni a múlt heti eseményeket csak talán még annyi, hogy tegnap (vasárnap) voltam táncolni és meg kell, hogy mondjam sokkal jobban élveztem mint ahogy azt elképzeltem. Kellett már nekem egy kis kikapcsolódás és a táncikálás pont kapóra jött. Meg amúgy is egy embernek kell legalább olyan műveltnek lennie, hogy tudjon táncolni. ***Még nem tudtam ma sem kipihenni magam mert 8ra menetem edzésre, és meg kell mondjam érződött, hogy egy hétig nem voltam. A tenyeres kicsit nehezebben ment , viszont a fonákom fejlődik. Kicsit megcsappant az önbizalmam is de Karcsi bácsi azt mondta ez butaság mert ügyes vagyok. Mégis benne van a megfelelési kényszer. De nem a szüleimnek inkább csak magamnak. Pedig aztán én nem vagyok egy maximalista típus. Végül is senki sem várja el tőlem, hogy már a US OPEN-en induljak. - Na és mit csinálsz ma?- kérdezte edzőm.- Délután futni megyek de amúgy otthon leszek.- Miért nem barátnőzöl vagy mész strandra? Mert mit csinálsz otthon?- Nézek ki a fejemből... Na és ez a beszélgetés döbbentett rá arra, hogy tényleg nem tudom mit is fogok csinálni a nyáron. Jó persze Anya ma felvilágosított, hogy ki kellene pakolnom az íróasztalomból a könyveket meg a fiókokban rendet kéne tenni, de könyörgöm. Kinek van ehez most kedve? Vannak még halványan terveim miszerint megyek a Mamáékhoz meg Pestre, a Blankáékhoz, sőt még ha összejön akkor talán a Balatont is láthatom. És akkor még az angliai utazásról nem is beszéltem. Na meg ott lesz a tenisz és a tánc. Tudom, hogy ennek nagyon kellene örülnöm mert másnak még ennyi sem jut és az én szüleim mindent megtesznek értem és ez nagyon jól esik és nem hiányzik az sem, hogy valahová külföldre menjünk nyaralni mert tisztában vagyok vele, hogy erre most nincs lehetőségünk. Csak érzem, hogy ez a nyár most más lesz mint a többi. De ettől a ténytől eltérve tudom, hogy nagyon klassz lesz. Abby
Esküszöm ha a nyakam nem tartaná a fejemet biztosan leesne. Annyira elfáradtam a semmittevésbe, hogy az már szinte beteges. 7:00 Alexander Desplat- The Medow című számára ébredtem. Kivételesen nem volt annyira hányingerem mint az utóbbi reggeleken mindig. 7:35 Felpattantam a biciklimre és elindultam ki a ligetbe. 7:45 Megérkeztem. 8:00 Elkezdődött a várva várt edzés. 8:35 Elkezdett cseperegni az eső de mi kitartóan folytattuk labdajátékunkat.8:00 Vége a reggeli mozgásnak. Indulás haza! 8:15 Hazaértem és rögtön be is ugrottam a kádba. 8:35 Ettem egy kis pirítóst. 9:05 Lementem a ház elé és vártam Dóri barátnémat. Csepergett az eső. (ruházatom: szandál, háromnegyedes nadrág, egy sima póló) 9:09 Megérkezett a várt személy. 9:10 Zuhogott az eső. 11:10 Hazaértem a városi sétánkból. Mondanom sem kell teljesen eláztam. De felejthetetlenül jól szórakoztam és ezt a napot sosem fogom elfelejteni. *eltelt egy kis idő* 17:00 Szépen felöltöztem és Anyu megcsinálta a hajam az évzáróra. 17:37 Megjelentem az iskolába. 18:05 Elkezdődött az ünnepség. 18:40 Átvettem a kitűnő bizonyítványomat! És mennyire de mennyire büszke voltam magamra. Az már csak hab a tortán, hogy tíz dicséretem lett. :) Na...valahogy így nézett ki a mai napom , néhány fontosabb momentummal. Ja és ha már itt vagyok akkor eldicsekedem és leírom a bizimet!: Magatartás- példás Szorgalom- példás Magyar nyelv- jeles Magyar irodalom- kitűnő Történelem- kitűnő Angol- kitűnő Matematika- kitűnőInformatika- jeles Fizika- kitűnő Biológia- jeles Kémia- kitűnőFöldrajz- kitűnő Ének-zene- jelesRajz- kitűnő Technika-kitűnő Testnevelés- jeles Ember és Társ. Ism.- kitűnő Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült.
- Na és örülsz-e Abikám?- kérdezte ma ebéd előtt Kati mamám. Nem tudtam mire gondolt... - Mármint minek?- kérdeztem vissza. - Hát, hogy vége az iskolának.- mondtam mintha ez magától érthető lett volna. Úgy tűnik nekem nem volt az. Valahogy nem érzem azt a megkönnyebbülést amire már olyan régen várok. Bár tudom, hogy ennek a tanévnek ez volt az utolsó tanítási napja és már csak a pénteki évzáróra kell szépen kicsípni magunkat és átvenni a bizonyítványokat, valahogy még sem tudom elfogadni a tényt, hogy vége az iskolának. Bár már nagyon vártam, hogy így legyen tudom, hogy már a mindennapjaimhoz tartozik az hogy minden reggel 6:30kor felkelek és boldogítom tanáraimat. Furcsa ez a hirtelen változás. Eddig sosem volt. Lehet csak azért mert már csak egy évem van ebben a suliban aztán következik egy újabb akadály. Ezzel szembesülni sem olyan egyszerű. Tudom, hogy nehéz lesz a következő év és, hogy nagyon kell igyekeznek, hogy jól teljesítsek. Ezért is szeretnék, már túl lenni az elkövetkező időszakon. Így most egy kicsit elvarázsolt hangulatomban írok miközben a fagylaltot eszem. A tanulásról jut eszembe, hoztam nektek egy tanulás utáni imát. Én Márk elsőáldozásán találkoztam vele. Mert minden elsőáldozó kapott egy kis könyvet amiben le voltak írva a fontosabb imák, hogy miként kell gyónni...ilyen az egyházzal kapcsolatos alap ismeretek és ezt Anyával a könyvecske lapozgatása közben találtuk: Hála neked Istenem, mert minden jóság és igazság tőled van. Add, hogy annyit csökkenjen hiúságom, amennyit tudásom gyarapodott. Ámen Szerintem nagyon aranyos... És a legfontosabb, hogy hoztam nektek egy Budapest Báros videót is. Itt Mazz Swift énekli a Gloomy Sundayt, ami egyébként nagy kedvencem mióta láttam a Szomorú Vasárnapot. Érdekes film :) Na de a videóra visszatérve ez nem egy tegnapi felvétel de ugyanígy énekeltek akkor is. Szerintem a New Yorkból érkezett hegedűművész nagyon tehetséges és én boldog lennék ha így tudnék akár énekelni, akár hegedülni.
Volt a színhelye életem legjobb koncertjének...A tegnap majdnem 2,5 órás banzáj egyszerűen fenomenális volt. A szolnoki elbújhat mögötte mert a nyomába se ért. Nem csak azért mert itt külföldről érkezett vendégek is voltak. (New Yorkból egy hegedűművész csajszi, Brazíliából egy gitáros srác) Rettenetesen tehetségesek és szimpatikusak voltak. Összefoglalva nagyon élveztem. És Apa is. Tipikus Apa-Lánya program volt. Együtt nevettünk, énekeltünk, tapsoltunk, doboltuk a lábunkkal a ritmust. Nagyon jól éreztük magunkat...
2010. június 13., vasárnap
Megtörtént az amire álmomban sem gondoltam volna. 2010. június 12-én felhívott iskolám igazgatója. Míg én mit sem tudva ugráltam a medencébe Szabina buliján, addig otthonomban megcsörrent a telefon...sajnálatos momentum, hogy én pont nem voltam itthon de anyáék mindent elmeséltek. Ugyanis iskolám vezetője velem szeretett volna beszélni. A ballagási beszédemet dicsérte meg és elmondta, hogy büszke rám. (lehet is) Megemlítette, hogy az én beszédemre jobban odafigyeltek mint az övére. Milyen jó meglátás! De csak egy titka volt az egésznek....fejből mondtam. Persze Anya tanácsára és lám-lám be is vált az ötlet. Egy szó mint száz most roppant büszke vagyok magamra. Nem minden na történik ilyen megtiszteltetés az emberrel. Még ha nem mindenki gondolja ezt...Most már szépen festett, lakkozott körmömmel ülök a számítógép előtt. Várom ,hogy felöltözhessek és indulhassunk Pestre apával, a Budapest Bár koncertre...de jó is lesz!!
Hazajött. Több elég nehéz esemény is történt ebben az évben de amit most érzek az mindenért kárpótol. Olyan boldog vagyok, hogy mindjárt kiugrok a bőrömből. Semmin nem kell idegeskednem. Tudom, hogy jó lett a bizonyítványom. A Zalán is okos. Itt a nyár. Teniszezni járok. Ezek mind arra adnak okot, hogy mosolyogva ugráljak az ágyamon és közben sikítozzak. Olyan klassz érzés ez az egész testemet átjáró melegség...bárcsak sose múlna el. Ma hazafelé jöttem a ballagásról- ahol igyekeztem , hogy kihozzak magamból mindent, és elmondjam a búcsúzó beszédet- és akkor kezdtem érezni. Jöttem fel a lépcsőházban és olyan felszabadító élmény volt. Tudom, hogy ez kicsit zavaros de kérlek nézd el egy 13- nem sokára 14- éves lánynak, hogy nem igazán tudja még kifejezni az érzéseit. De bban biztos, hogy most minden nagyon jó.
Nem vagyunk valami nagy Tankcsapda rajongók, de ezt a számot még Anyu is szereti. Én először Szerbiából hazafelé hallottam. Nem mondanám , hogy első hallásra beleszerettem de másodjára már fülig...Remélem neked is elnyeri a tetszésed.
Kellemes esti órákat kívánok neked kedves olvasóm! Mióta hazatértem az igen eseménydús osztálykirándulásról a napok csakúgy szaladnak. Mivel a jegyeinket már hétfőn lezárták így inkább csak kártyázni járunk be a suliban, nem pedig elménk okítása érdekében. De hát a látszat néha csal. Kivéve most. Mert csúnyán leégtem így ez elég egyértelmű mindenkinek aki a látás csodálatos képességével rendelkezik. Ugyanis tegnap elkezdtem teniszezni. A régi álom valóra vált. Csodálatosabb volt mint gondoltam. Engem már csak a játék nézése is a televízió elé tapaszt, de még ha én játszhatok. Persze még a nyomukba sem érek azoknak a játékosoknak akiknek a körmömet rágva, minden idegszálammal koncentrálva szurkolok. De nagyon élvezem az edzés minden percét és az ez a fontos. Az egyetlen buktatója a Nap. Bár eddig nagyon vágytam rá, hogy ragyogjon de most azt kívánom kicsit finomabban...mert 14kor elég meleget provokál a szentem. Ez nem is lenne még probléma de az annál inkább, hogy elég csúnyán letud égni az ember. Ennek sajnos én áldozatul estem. De nem baj mert ennyi szenvedést megér.
És igeeen. Rafael Nadal megcsinálta. Hát persze, hogy meg. Mert ÉN nagyon szurkoltam neki. Bárcsak én lehettem volna az a lány aki kézen fogva kísérhette oda a kupához.....;)
Na ez legalább biztos az életben. (elhízom) Hétfőn csináltam epertortát....másodjára. De ha eper szezon van annak minden percét ki kell élvezni és én nem szerénykedem. Szerdán Apa Duo Pudingot csinált.....hát az valami isteni volt. Ma pedig (csütörtök) meggyes sütit.....valami hihetetlen. Mindig is tudtam, hogy tökéletes Apukám van de ez most még jobban megerősödött. Nem csak egy sima egyensúly tészta volt....mert volt benne citrom és más különlegességek. Ez a hét nagy NYAMM. Jól meg mondtam nem? Elég rosszul kezdődik a tenisz pályafutásom, de Anya azt mondja magasra ível . Ugyanis eddig már a keddi és a szerdai edzésem is elmaradt amiatt a butuska kis eső miatt. De mivel nyomatékosan felkértem az időjárás Isteneit és Istennőit sikerült meggyőznöm őket, hogy ma ne büntessenek azzal, hogy elveszik tőlem a sport örömeit. Mondanom sem kell imám NEM süket fülekre talált és MA már nem esik az eső, így mehetek edzésre. Szuper! Bár a gyomrom görcsöl mert tudom, hogy nagyon bénácska leszek, de azért nagyon várom... Holnap kétnapos osztálykirándulás......minden program a szabadban. Naná...még véletlenül sem bent ha esetleg rossz idő lenne. Hát ez elég kusza egy bejegyzés lett. Szoríts nekem!
Lehet egy dal, vagy ritmus, vagy zaj, egy árva hang, egy jel. a zene az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel! Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó, de egy ismerős hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy, a dal egy biztos hely!
a zene gyógyír mindenre, a zene az kell, történjen bármi. a zene megnyugtat, a zene elhiteti veled: légy bármilyen kilátástalan helyzetben, a remény ott csillog a két szemedben. a zene kell, hogy ki ne ess egy szürke nap ritmusából, s szédült sebességgel színez mindent. a zene egy olyan dolog, mely hasonló a droghoz: ha függővé válsz, nincs többé menekvés, fogva tart halálod napjáig. de talán épeszű ember nem menekül; hagyja, hogy a dallam rabul ejtse, hogy karmai közt megragadjon. a zene nélkül nincs se szín, se remény, se lény, se ember, se jó, se csoda, se ihlet, se holnap. ha nem lenne zene, mindenki elveszne, kiszakadna egy rész magából. mert neked is részeddé vált a zene; gondold csak meg jól. meglátod majd, nekem van igazam. a zene egy olyan dolog, mely összeköti a világot, mely vallási nézettől semleges, melyben nem számít se bőrszín, se ország. a dal benned van, a dal te vagy.
Ezen a napon volt a hetem egyik legemlékezetesebb estéje. Ugyanis már megint színházban voltam. (Tudom, tudom, hogy mázlista vagyok.) De amilyen jól éreztem magam, annyira szomorú is voltam ugyanis ennek az "évadnak" utolsó előadását néztem és most pedig ki kell bírnom szeptemberig, hogy újra láthassam kedvenceimet művészkedni. Majd csak túl leszek rajta valahogy. :( A Hippolyt a lakájt néztük, ami fantasztikus volt. Talán az év legjobb darabja. Nem is talán biztosan. A zenés vígjátéknak nagyon jó volt a története és teli volt poénokkal ami nem utolsó szempont az értékelésemnél. De nem is ez a lényeg. Nos látsz bármilyen hasonlóságot a képeken? Bizony jól gondolod. Mindkettőn Én vagyok és ugyanabban a ruhában. (Bármily meglepő 3 év után még mindig jó rám. ) És az ok amiért a ruhát felvettem, sem tér el nagyon egymástól. Ugyanis akkor réges régen is színházba mentem. Csak épp Apával nem pedig Dodesszel ,és a Zsuzsi kisasszonyt néztem nem a Hippolytot. De ugyanoda és ugyanabba a ruhába mentem. Hát nem klassz? Nekem nagy nosztalgiázás volt ez....és jól esett. Mert imádom ezt a ruhát. Eredetileg a nagyon tehetséges varrónőnk Lenke varrta egy lagzira. Nagyon rákészültünk ám Anyával. Mi mentünk anyagokat nézni és végül kiválasztani ezt a szürke, fehér pöttyös csodát. Az esküvő jó volt, de aztán a ruha bekerült a szekrénybe.Sokáig nem is vettük elő csak az ilyen számomra ünnepélyes alkalmakkor mint színházba menés. :)
Mostanában sok divatlapot ill. weboldalt nézek. Ezeket a képeket az egyik kedvencemnél találtam és imádom ezeket a színeket!
Jó napot Magyarország! Vagy inkább Jó estét. Szólj ha tévedek de szerintem 18:28 már estének számít. Egy igen boldog estének. Kiugrom a bőrömből az elégedettségtől, hogy végig csináltam a zongoravizsgát. Kész. Vége. Ennyi volt. Ezennel hivatalosan is kijelentem, hogy vége az örökös görcsölésnek és végre visszatér az igazi Abi. Mert mostanában elég sokszor kibújtam magamból és valaki más voltam....na ez kicsit homályos de lényeg a lények újra Én vagyok Én. A mai napon tömény unalom, undor és rettegés volt. De legalább nemsokára bevégeztetik és vár a puha ágyikó és biztonságot nyújtó álmaim. Egyre inkább nő a kitartásom és már nem is tűnik olyan messzinek a nyári szünet. Jövő héten megyünk osztálykirándulásra......biztos jól lesz. Már nagyon izgatott vagyok.Ésssss igen most jön az a tény ami a legnagyobbat dobott a napomon. ELKEZDHETEK JÁRNI TENISZEZNI!!! Annyira szuper. 10 nap alatt eltudom sajátítani az alapokat. Ha jól megy pedig meggyőzöm anyáékat, hogy járhassak még. Remélem Te is örülsz velem!
12:15 Minden erőfeszítésemet beleadtam és sikerült megint ide tolnom a szép jelenleg fájdalomtól eltorzult pofikámat. Fáj a lábam. Ez nem kifejezés. Ordítani tudnék a fájdalomtól. Nem tudom behajlítani a jobb térdem mert rögtön olyan érzésem támad mintha becsípődne valami és utána pedig képtelen vagyok kinyújtani szerénytelen lábacskámat. De ez van, ezt kell szeretni. Anyáék elmentek Debrecenbe én meg egyedül rontom a levegőt a hálószobába miközben a szobámban üvölt a tv. Élni tudni kell. XD 12:21 Jé, hogy repül az idő! De a helyzet változatlan. A mai sűrű délutánom gondolatától is elfáradok. Csak ennek a hétnek legyen mér vége.....Mivel már nagyon unod ezt a bejegyzésem megyek és átnézem a matekot. Kívánj jobbulást mielőtt végleg elhagynál! :(
Anya csak ennyit mondott a pénteken elkészített desszertünkre. A többes szám nem véletlen ugyanis kivételesen ez nem csak az én érdeme hanem nagyrészt Kati mamáé. 'a nevében is köszönöm a dicséretet' Az amúgy is tápláló és bőséges ebéd után -mint mindig- kívántam valami édeset. (Nem is én lennék ha nem!) Ezen felbuzdulva pótmamám segítségével összehoztuk a képen látható remekművet. Képviselőfánkot. Kis lyukakat csináltunk a fánkok közepébe, majd megtöltöttük karamellás pudinggal. Megjegyzem a puding már önmagában isteni volt. Ezután szőlőszemekettettünk bele és végül utolsó lépésként ráhelyeztük a fánkok tetejét.Tádám! Kész a nagyon finom ÉDES KIS SEMMISÉG!
Szinte minden néha bejegyzésem azzal kezdődik, hogy "bocsi, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem"és ez most sem lesz máshogy. Mostanában eléggé elment a kedvem a blogolástól. Talán csak azért mert már nagyon várom, hogy vége legyen a sulinak és pihenhessek. Az unalmas életemen dobott egy jó nagyot a tegnapi spinning amit nagyon élveztem de azon kívül nem történik semmi. A múltheti színház tetszett. Remélhetőleg a jövőheti is legalább ilyen szuper lesz. Ahogy tervezgetem a nyaramat egyre inkább eszembe jut milyen jó is volt tavaly Párizs. Csak azt az egyet sajnálom, hogy tavaly mentünk és nem most fogunk. Olyan sok csodálatos dolgot láttam de mégsem tudtam hová tenni. Tisztába voltam vele, hogy például a Louvreban vagy a Muse Dorsayban olyan művészek alkotásai előtt megyek el aminek felbecsülhetetlen az értéke de ennyi. Itt megragadtam. És most, hogy nagyobb lettem -ha csak egy kicsivel is- de jobban tudom értékelni. Ez bánt. Anya megígérte, hogy majd még biztosan lejutunk Párizsba és láthatom megint a rengeteg műalkotást....
Nagy bajban vagyok mert mostanában nem igazán van ihletem, pedig nagyon szeretnék írni neked Kedves Olvasóm! A napjaim színtelenek és sivárok. Nincsenek eseménydús pillanataim amit megoszthatnák veletek. Próbálok színt vinni az írásomba, hogy ha már unalmas legalább jól meglegyen fogalmazva.Mostanában nagyon elfáradtam.....alig várom, hogy vége legyen a sulinak és kiélvezhessem a nyár minden egyes tanulásmentes percét. Az órákon - persze csak unalmasabb perceimben - már lassacskán meg is terveztem mi lesz a program. Csak legyen már itt! A mai napon azonban valami még ennél is jobban foglalkoztat. MEGYEK SZÍNHÁZBA!!!!! És már csak hab a tortán, hogy a La Macha lovagját nézzük amiben kedvenc színészem fitogtatja tudását.....Jaj nagyon köszi, hogy jó szórakozást kívánsz!
2010. május 9., vasárnap
Ez a nap is lassan eltelni látszik. Bár a tegnaphoz képest elég lassú ütemben. Lényegében ma nem is csináltam semmi olyat amit érdemes lenni említeni. Többnyire unatkoztam. Egy kicsit tanultam, filmet néztem na meg tervezgettem mit is szeretnék sütni.....Jó sok receptet kiszeretnék próbálni de sajnos anyának nem igazán volt volt hozzá kedve ill. türelme, így inkább elvetettem az ötletet. De semmiképp sem felejtem el. Sőt egyre inkább felbuzdulok és szeretnék egy sütéssel kapcsolatos blogot is vezetni. Bár sajnos ezzel az a baj, hogy már sokan csinálják ugyanezt. És én nem lennék olyan kreatív, hogy kitűnjek a sokaságból. Mára ezzel a videóval búcsúzom. Szép álmokat!
Az egyik nagyon régen ismert nagylány barátnőm küldte ezt a képet nekem, ami mellesleg nagyon tetszik. Régen amikor én még kicsi voltam sokat voltunk együtt de mivel most kint él Londonban nem tudok találkozni vele. Így csak az anyukáját imádhatom közelről...
Utolsó erőmmel írok most. Nagyon kifáradtam ma. A suliba papírgyűjtés volt. Mindenki nekem dobálta az újságot, én meg persze szorgosan próbáltam elkapni őket....több kevesebb- sikerrel. Anyával délután elmentünk bringázni. Jaj de jó is volt. Már régen nem bicikliztem. Jó persze járok spinningelni de azért az mégis más. Utána még egy kis nyaggatás után de végül sikerült meggyőznöm anyát, hogy együnk egy fagyit. Amiből végül jégkrém lett de nem baj. Aztán még ott volt az esti edzés és most itt vagyok. Kimerülten. A fiúk nem voltak ma, így végül is mondhatom, hogy ez egy jó kis csajos nap volt.
,,Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik rá az emlékezés."
,,Egy nő is ér annyit, mint egy férfi, ha nem többet."
,,Ne gondolkozz! Ha gondolkoztál, ne mondd el! Ha elmondtad, ne írd le! Ha leírtad, ne írd alá. Ha aláírtad, ne lepődj meg!"
,,Nem az a lényeg, hogy te nyersz vagy veszítesz, hanem az, hogy én nyerek vagy veszítek."
,,Az Úr nagyon jó szemtanú - nehéz kivallatni."
Ha egy férfi kinyitja a kocsiajtót egy nő előtt, vagy az autó új, vagy a nő."
,,Minden vevő király, de a király is csak egy vevő a sok közül."
,,Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza."
,,Szerintem semmi sem lehetetlen. Pláne ha nem nekem kell csinálni."
,,Az Isten áldja és oltalmazza a Hű Olvasót; a száj szólni tud, de a mese elmarad, ha nincs odaadó fül, mely meghallgatja."
,,A születés és a halál biztos, a többi kegyelmi állapot."
,,A képzelettel a természet nem versenyezhet."
,,A vénség lankasztja a bölcset, de mindig javít a bolondon."
,,Többet ér egy bölcs bolond, mint egy bolond bölcs."
,,Az ifjúságnak ára van: ne kérd, vedd meg."
,,Laktársam a kétségbeesés,/ Szomszédom a megőrülés."
,,Ha későn, ha csonkán, ha senkinek: írjad."
,,Én úgy képzelem a sétát, hogy üldögélek a kapuban."
,,Ami ma hazugság, holnap talán igazság."
,,Gyúlt már ki szív, ha nem gyúlt ki azonnal?"
,,Elvitted a derűt,
a fényt, a meleget,
Csak egy sugarat hagytál,
az emlékedet."
,,Az olvasás a boldogság egyik lehetséges formája."
,,Az oktatás célja előidézni azt a lehető legnagyobb mértékű neurózist, amleyet az egyén még összeroppanás nélkül kibír."
,,Csak a halál pillanatában válunk halandóvá."
,,Az az ember tud legjobban megbántani, akit a legjobban szeretsz."
,,Az idő különös, nyúlós képződmény, s minden az, ami körülötte forog."
,,Betegesen félek a rossz kritikáktól, és képes vagyok napokig tépelődni rajtuk. De a keserűség nem tart sokáig; kinyírok egy-két gyereket vagy öregasszonyt, és életkedvem máris visszatér."
,,Lehet, hogy már holnap sem leszek, de az nem azt jelenti, hogy már ma sem voltam."
,,Az ember azt látja és érti meg a másikban, amit már maga is megtapasztalt."
,,Minél inkább eltérnek a nézeteink, annál nagyobb a valószínűsége, hogy legalább az egyikünknek igaza van."
,,Szívesebben érintkezünk azokkal, akikkel jót cselekszünk, mint azokkal, akik velünk tesznek jót."
,,Ha rombadőlnek legszebb álmaink, reményeid el ne hagyjanak, mert sokszor a romok fölött a legszebb virágok nyílnak."
,,Nem azért szeretlek, aki vagy, hanem azért, aki vagyok melleted."
,,Mi más a hárfa, mint egy óriási sajtszeletelő, némi kulturális felhanggal?"
,,Személy szerint mindig kész vagyok tanulni, de nem mindig szeretem, ha tanítanak."
Őszintén és teljes szívemből sajnálom, hogy ilyen sok ideig nem jelentkeztem. De legalább édesebb a visszatérés...Mondanám, hogy nem volt sem időm sem lelkierőm de hazudnék. Tulajdonképpen az egész az én hibám. Mostanában eléggé szétestem és nem jól osztottam be az időmet. Na de a múlt az múlt, kár rágódni rajta, így megkíméllek egy hosszú és velős beszámolótól a heteimről. Azonban egy eseményt szeretnék megosztani veletek. Életem egyik meghatározó élménye volt a tegnapi Budapest Bár koncert. Én még sosem élveztem semmilyen zenét sem így.....Hihetetlen volt. A zenészek nem csak "úgy" bejöttek a színpadra , hogy "akkor zenéljünk" hanem minden egyes hangot kiélveztek. Olyan átéléssel muzsikáltak amiket nem lehet elmondani. Ilyenkor szembesül vele az ember milyen nehéz is a zenészek élete és mennyit tanulhattak, hogy elsajátítsák ezt az egyik legszebb művészetet. Nem csak nekem tetszett, hanem mindenki másnak. Amikor vége lett a 2 órás koncertnek mindenki kiabálni kezdett. Telt ház volt. Nálam csak egyetlen egyemeber élvezte jobban....Apa. A teremben lévő összes szék beleremegett ahogy Apa a zene ritmusára dobolt a lábával...meg énekelt. De mit lehet tenni hiszen zenész.Teljesen ellazult, mosolygott.... Annyira felbuzdult, hogy elhatározta megyünk még koncertekre. Nagyon nagy zenészek.....Köszi, hogy szépen végig olvastad ezt a bejegyzést. Sokat jelentet ez nekem. Megyek mert elfáradtam a spinningben, na meg apa isteni csevapjának már érzem az illatát. Jó éjt.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember. Név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, amit sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki nem csinálta meg. Valaki nagyon megdühödött emiatt, mivel ez Mindenki feladata lett volna.
Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, de Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát.
Végül Valaki lett az, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg, amit Bárki megtehetett volna.
